Vállakozó nõk Magyarországon>>
Nõi vállalkozásokról>>
Kérdõíves felmérés>>
Nagy Beáta: Karrier nõi módra>>
Tanulmányok>>
Hasznos linkek>>
Irodalom>>
 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vállalkozó nõk Magyarországon

Magyarországon, - csakúgy mint a világ számos országában - a nõkkel szembeni társadalmi elvárások nagyobbak, s így több teher hárul rájuk, mint a férfiakra.
Karrierépítésüket, munkavállalásukat nehezíti az a tény, miszerint meg kell felelniük a munkahelyi követelményeknek és a családi szerepeknek egyaránt. Ez a kettõsség a nõi vállalkozások létrejöttét, kialakulását is befolyásolja: jellemzõek az otthonhoz kötõdõ vállalkozások, melyek mellett a családi szerepnek is eleget tud tenni a nõ.

Bizakodásra ad okot, hogy a nõk vállalkozói hajlandósága az utóbbi években egyre nagyobb mértékben növekedett, és mára megközelítette a férfiak arányát. Ez a tendencia azért is kedvezõ, mert korábban a magángazdaság szinte kizárólag csak a férfiak számára jelentette az önérvényesítés lehetõségét, a nõk kedve és készsége ezen a téren jóval kisebb volt. Mára viszont felismerték, hogy az önálló foglalkoztatás olyan elõnyöket biztosíthat számukra, melyek megkönnyíthetik családi, és társadalmi feladataik összehangolását.

A kisebb vállalkozói kedv ellenére megfigyelhetõ, hogy a szülõk és a házastársak között nagyobb a nõ szerepe a férfi vállalkozóvá válásában, mint fordítva. Ezen belül az értelmiségi, adminisztratív, valamint szakmunkás feleségek és anyák jelentettek nagyobb ösztönzõ erõt, míg a vezetõ-irányító munkakörben dolgozók férjei az átlagosnál kevésbé önállósodtak.

A vállalkozóvá lett nõk döntõ többsége alkalmazotti pozícióból került ki, megrendült foglalkoztatási biztonságuk miatt, illetve magasabb jövedelem reményében. Leginkább a vezetõ pozíciókban lévõk és a szakmunkások kezdtek el vállalkozni. Többségüket a megszerzett tudás, a szakmai ismeret kamatoztatásának esélye, valamint a kedvezõbb munkafeltételek lehetõsége motiválta. A legalacsonyabb beosztásokból - segédmunkás, betanított munkás - egyáltalán nem tapasztalható mobilitás a vállalkozások világába.
A vállalkozóvá válás okát nagyban befolyásolta az iskolázottsági szint is. Az alacsonyabb végzettségûeket kevésbé motiválta az önállóságra törekvés, valamint a szakmai ambíciók kamatoztatása, míg a munkahely hiánya sokkal inkább õket késztette vállalkozásra.

A vállalkozás beindításakor nagy szerepe van a kialakított kapcsolatrendszernek, valamint annak, hogy a háttérben a családi baráti összefogás milyen mértékû. Felmérések bizonyítják, hogy nagyon alacsony a banki illetve vállalkozói hiteleket igénybevevõk aránya, inkább a saját megtakarítások és a családi, baráti kölcsönök segítségével próbálják elõteremteni a szükséges tõkét az induláshoz. Sok esetben azonban más segítségre is szükség van az induláshoz. Legnagyobb arányban szakmai segítséget kérnek, de jelentõs a naturális elemeket (pénz, eszköz, berendezés) igénybe vevõk száma is.

Kétségtelen, hogy a vállalkozói életformával megváltozik a nõk társadalmi és családi élete, életszínvonala, környezetével szemben támasztott igénye, idõfelhasználása. Többségük úgy érzi, hogy a vállalkozóvá válás határozottan megváltoztatta életüket, de elsõsorban a negatív hatásokra térnek ki. A legfõbb probléma az, hogy többet dolgoznak, és ennek következtében több a gondjuk, idegesebbek, feszültebbek.
Ugyanakkor felmérések alapján, a regisztrált negatív hatások ellenére a vállalkozó nõk többsége még akkor sem változtatna ezen az életformán, ha errõl szabadon dönthetne. Ez azt is jelentheti, hogy Magyarországon a nõk egyre inkább kezdik megtalálni a helyüket a vállalkozói világban.

Forrás: Gere Ilona: Vállalkozó nõk a mai magyar társadalomban (tanulmány)


<<vissza


 

 

 

 

 

 

Gazdasági Minisztérium

Gazdaság és Vállalkozáselemzési Intézet

CIPE (Center for International Private Enterprise)

Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet

Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

SEED Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

 

<<vissza


 

 

 

 

 

 

 

HASZNOS IRODALOM

 

A CELODIN Zalai Alapítvány irodájában fellelhető könyvek a nõi vállalkozások témakörében

 

1. Nagy Beáta: Nõi menedzserek
AULA Kiadó 2001

2. Dr.Valló Ágnes- dr. Bárány János: Menedzsernõk, menedzserfeleségek
Magyar Könyvklub 2002

3. Neményi Mária: Csoportkép nõkkel
Új Mandátum Kiadó 2000.

4.Sikeres nõi vállalkozások minta üzleti tervei a Dél- Dunántúlról
Phare 2001.

5.Rosalind Miles: Az idõ leányai
Balassi Kiadó 2000.

6. Esélyek és formák. A nõk gazdasági aktivitásának növelésére a Dél - Dunántúlon
Phare 2000.

7.Családi vállalkozások Magyarországon
Seed Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány

8. A nõk munkaerõpiaci helyzete Magyarországon- A vállalkozás, mint alternatíva
Seed Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány

9. Nõk a vállalkozásban, nõk a munkaerõpiacon képzés az esélyegyenlõség javításáért
Nyitott Szakképzésért Közalapítvány


TANULMÁNYKÖTETEK

Tanulmánykötet IV.:

1. 12.Frey Mária : Munkanélkülibõl lett vállalkozók
In: Szociológiai Szemle 1995/1.

Tanulmánykötet V.

1.Gere Ilona: Vállalkozó nõk a mai magyar társadalomban
In: Közgazdasági Szemle 1996/december

2.Scharle Ágota: Önfoglalkoztatás, munkanélküliség és családi kisvállalkozások Magyarországon
In: Közgazdasági Szemle 2000/március

3. Hódító nõi menedzserek
In: Figyelõ 2001.január 15.

Tanulmánykötet VII.:

1.Koncz Katalin: Nõszemközt - Peking kapcsán a nõi munkáról
In: Társadalmi Szemle 1996/5.

2. Gere Ilona: A cigány nõk vállalkozási esélyei
In: Esély 1997/2.

Tanulmánykötet VI.:

1.Nagy Beáta: Nõk a gazdasági elitben: az "üvegplafon"
In: Info- Társadalomtudomány 1995/32

2.Tóth Olga : Hogyan egyeztethetõ össze a nõi munka a családi szerepekkel?
In: INFO-Társadalomtudomány 1995/május

<<vissza